2010. szeptember 30., csütörtök

Leltár

Régen írtam már. Sokáig morfondíroztam, vajon van-e értelme, adhatok-e valami újat a már előttem járókhoz képest. Azután döntöttem. Írok. Talán ritkábban, kevesebbet, de írok. Az olvasóimért, akik megtisztelnek figyelmükkel, és magamért. Ha már úgyis cikkeket kell lerakjak az asztalra, itt most saját örömömre írok.

Itt az év vége. Mielőtt azonban megijedne bárki is, nem zavarodtam bele az esős napokba, csak tényleg vége felé jár a kertészeti idény. Ezért döntöttem úgy, hogy leltározok. Milyen volt az idei év? Mesélhetek.

Volt eső, meg eső, na és eső is. Néha ugyan a Nap kidugta orrocskáját a felhők mögül, Sőt még kánikula is volt, vagy mi? Két egész hétig! Aztán esett, és esett. Szegény, rendszerint szárazságtól elgyötört kertünk álmai között bizonyára szerepelt az égi áldás, de jóból is megárt a sok!

Lássuk, mi termett!
- Valamennyi gyógy- és fűszernövény. (Pl. a citromfű nem volt hálátlan, de mikor az szegény? Nő, mint a dudva.)
- Hatalmas méretű tökfélék. (Ekkora cukkinit még sosem láttam. Főleg nem a mi kertünkben :))
- A málna - gyakorlatilag egyedül a gyümölcsök közül - a megszokott módon termett.
- A legnagyobb meglepetést azonban a sárgarépa okozta. (Sajnos csak méretben, ízben meg sem közelíti a kicsi  napon "hízott" répáinkat.)
- Elvétve azért akadt más is: karalábé, petrezselyem, hagyma.

Az év legnagyobb csalódása azonban az ígéretesnek tűnő paradicsom volt. Ápolgattuk, kötözgettük, még cserepet is ültettem mellé az öntözéshez. (Ez utólag viccesen hangzik.) Szépen virágzott, megjelentek a bogyók, aztán nőttek, nőttek, nőttek. Mi pedig lesben vártuk, hogy hatalmas pirosló bogyóival tömjük a bendőnket. Várhattuk!!! Nem volt elég napfény az éréshez, és a betegségek is kezdték támadni. Legkedvesebb zöldséggyümölcsöm (kinek mi) cserben hagyta éhező pocakomat.

Sebaj! A nyáron viszont volt gyom: sok, rengeteg, kiirthatatlan, kétségbeejtő. Hősiesen harcoltunk, de veszítettünk. Természetesen minden évben veszítünk :), pedig nagy az elhatározás - a gyomirtószeresek mosolyognak rajtunk - de ezúttal az ellenség győzelme több, mint látványos volt! Ráadásul menet közben erős allergiás tünetekkel mentem el orvoshoz (több év után). Az allergiateszten annyi keresztet kaptam, amiből már kijönne valami jó kis érdemrend!
A rossz hír, hogy alig ettünk paradicsomot, a jó hír: sebaj, úgyis allergiás vagyok a paradicsomban is hemzsegő hisztaminra! Ja és azon gyomok pollenjének jó részére, amiket ki kellett volta teljesen irtanunk.

Leltár? Jobb is lehetne. De hálásak vagyunk, mert télen legalább ehetünk rengeteg cukkini főzeléket a duzzadó fagyasztóból, desszertként pedig kanalazhatjuk a cukkini-alma lekvárt a befőttesüvegekből. Soha rosszabbat. Ugye?