2011. február 9., szerda

Kert és gyógyulás

Hurrá! Süt a nap! Nem csupán kidugta orrocskáját, hanem (februárban lehetséges) teljes erejéből melegít. Tegnap igazán boldoggá tett ezzel mindnyájunkat. Kisfiammal már reggel nem bírtunk magunkkal. Ki kellett menni.

Jó dolog a hó. Sok hiányosságot eltakar. Így volt ez idén is. Amit nem tudtam befejezni novemberben, jó időre elbújt a hótakaró alatt. A hónak azonban már nyoma sincs. Szembesülnöm kellett a ténnyel, hogy elkél egy alapos takarítás. Gömbölyödő pocakomtól ugyan már hajolgatni nehézkes (azt hiszem, nem is ajánlatos), de amit enélkül elvégezhettünk, el is végeztük. Visszahívtuk hosszú téli szabadságáról a gereblyét, a kapircsot és a lapátot, azután bevezettük őket az idei munkálatok örömébe. Csak az üresen kongó kenyérkosár segélykiáltása tántoríthatott el minket attól, hogy az egész délelőttünket kint töltsük.
Sebaj! A kenyérdagasztás következtében lisztben és nyers tésztadarabokban úszó konyhánk sem nyújtott kisebb élményt! (Legalábbis Babunak.) A végeredménnyel pedig mindenki elégedett és jóllakott lehetett.
A napsütésről és az éledő természetről pedig a gyógyulás jutott eszembe. Az a gyógyító erő, amelyet csak Isten adhat, eszközül használva a természetben rejlő kincseket.  A kerti munkával töltött idő jótékony hatásairól már írtam pár gondolatot a Kert és lélek című bejegyzésben. Most egy kicsit más irányból közelítenék a témához.

Gyógyító erő

Isten számtalan áldást rejtett a természetbe, amit mi akár a kertünkben is élvezhetünk, ha engedjük, hogy a természet törvényei érvényesüljenek benne, nem pedig az emberi akarat. (Értem ezalatt a sok kárt okozó beavatkozást a nagyobb haszon reményében.)

Nem mondok újat azzal, hogy világunk tele van betegséggel, amiket gyakran az ember magának okoz. Szinte mindannyian szenvedünk valamitől. (Én pl. egy halom allergiával veszem fel rendszeresen a küzdelmet.) Amikor pedig eluralkodik rajtunk valami nyavalya, többnyire nem az okát orvosoljuk, hanem csupán enyhülésre vágyunk, amire az orvosok és a gyógyszeripar számtalan pirulát kínálhat. 
Nem tagadom, hogy a gyógyszerek lehetnek életmentők, de akkor, amikor a megoldás inkább az életmód megváltoztatásában rejlene, az ember viszont inkább évekig (évtizedekig) bogyókon él, ahelyett, hogy lemondana káros szokásairól, inkább csak bajt okoznak a gyógyszerek.
Az egyik baj: egy halom mellékhatással bírnak.
A másik gond: a ,,jól lét" illúziójában ringatnak, anélkül, hogy a beteg szervezet valóban gyógyulna, ezzel gyengítve az életerőt, és megkurtítva az éveket. 

Mégis mit tehet a gyógyulni vágyó?

1. Ha az orvosok nem mondták el (de ha el is mondták), mi lehet az oka betegségének, és mit kell változtatnia pl. táplálkozási, életmódbeli szokásain, maga a beteg is tájékozódhat, kérhet segítséget, és elkezdhet fokozatosan változtatni. (Egyes esetekben pedig már csak a drasztikus változás segít, persze hozzáértő személy segítségével.)

2. A gyógyulni vágyók számára a városi, különösen a belvárosi vagy lakótelepi élet nem megfelelő környezet. Gondolom nem kell ecsetelni a kosszal, szennyezett levegővel, tömeggel, stresszel járó élet romboló hatását a városokban. Tudom, sokan nem tehetik meg, hogy kiköltözzenek vidékre, de ha bármilyen lehetőség is adódik hosszabb távú vidéki tartózkodásra, megéri kihasználni. Gyerekek, idősek és krónikus betegek számára új életet jelenthet.

3. Sajnos Magyarországon a kórházak többsége a szervezés, elérhetőség, jó megközelíthetőség miatt a nagyobb városokban vannak, pedig még a fekvő betegek számára is jót tenne, ha szép időben kint tölthetnék napjaikat a levegőn. Ezen változtatni nem tudunk, de az otthon, vagy kisebb intézményekben ápolt betegek számára gyógyulást vagy a rosszabbodás elkerülését jelenthetik a friss levegőn eltöltött órák.
4. Ami pedig igazán a kertészkedés témaköréhez tartozik: a betegek rehabilitációja. Azoknak a betegeknek, akik gyengék ugyan, de képesek magukat ellátni, rendkívül jót tesz egy kis könnyű kerti munka. Miért?

- A napfényről, tiszta levegőről, mozgásról stb. már írtam.

- A ,,munka nemesít" (Bob szavaival - úgy emlékszem csehszlovák rajzfilm a ,,Bob és Bobek"). Jól esik valami igazán hasznosat végezni, értéket teremteni, elégedetten rátekinteni az elvégzett munkára. Ráadásul vannak olyan munkák is, amik ülve is végezhetők a szabadban (gyengébb beteg esetében). Fontos az olyan elfoglaltság, ami eltereli a gondolatokat a betegségről. A betegséggel való folytonos foglalkozás panaszt, önsajnálatot, rossz hangulatot idéz elő a szenvedőben, a természet apró szépségei pedig vigaszt és örömet nyújtanak. A szabadban végzett mozgás legjobb módja a kerti munka.

- A kertben ücsörgés és a munka is beszél Isten gyógyító erejéről. Most pl. ahogyan újra éled a természet, úgy éledhet fel az ember szíve is: a remény, a hit a gyógyulásban és Isten szeretetében. Minden betegnek jót tesz, de különösen a lelkileg és a szenvedélybetegségektől meggyötörteknek nyújthat a kertészkedés komoly segítséget a gyógyuláshoz vezető úton

- Nem kell azonban súlyos betegnek lennünk, hogy kipróbáljuk, mennyi csoda rejlik a természet kínálta időtöltésben! Sokan vannak, akiket kimerít lelkileg, szellemileg a munkájuk, a rengeteg utazás, a megélhetési gondok stb. Nekik hasznos pihenést, kikapcsolódást, a betegségek megelőzését jelentheti a kert.

Mindenkinek szeretettel ajánlom, hogy éljen ezzel a csodálatos lehetőséggel. Akik pedig már jól tudják, milyen áldásokat rejt a kerti munka, adják át másoknak! Sok betegnek jelenthet egy nagy lépést a gyógyulásban a törődésünk, biztatásunk, hogy használják az Isten által nyújtott eszközöket.



2011. február 1., kedd

A ,,megfelelő" szakirodalom

Kedves Olvasóim!

Az első mondatom talán kiábrándítóan hangzik, de nem én fogom megmondani melyik könyv a legjobb vagy csak igazán jó biokertészkedés témában, aminek több oka is van:

1. Bevallom, nem tudom (nem áll mögöttem több évtizedes tapasztalat).
2. Sok irodalmat olvastam már ezen a területen, és rengeteg működő nézet, módszer létezik, amiket szorgos kezek és nagy elmék írtak.
3. Különböző gondolkodású emberek vagyunk a különböző kertjeinkben, különböznek igényeink, más-más a foglalkozásunk, az időbeosztásunk stb, ezért ami az egyik kertbarátnak jó, a másiknak talán nem válik be annyira.
4. Egyszerűen nem gondolom, hogy van a világon (vagy csak Európán belül is) általánosan mindenhol és mindenkinek ugyanolyan jól bevált módszer.

Emiatt csak azt szeretném leírni, szerintem, milyen szempontok szerint érdemes szakirodalmat választani és olvasgatni.

1. Elsősorban kimondottan biokertészkedés, biogazdálkodás témában írott könyveket érdemes beszerezni. Én azonban semmiképpen sem vetem el az általánosan elismert és használt kertészeti könyveket sem. Egyes részei, módszerei jól alkalmazhatók a biokertekben is. Persze óvatossággal, és szem előtt tartva a biokert azon igényét, hogy minél kevésbé forgassuk fel a természet rendjét.

2. Egyre több könyv jelenik meg magyar szakemberek tollából is. Ennek az az előnye, hogy ők már a hazai viszonyokat ismerve, figyelembe véve űzik a mesterségüket (legtöbben évtizedek óta). A külföldi szakirodalomnál gondot jelenthet, hogy mások a környezeti tényezők (pl. csapadék, hőmérséklet, a tengerek befolyásoló hatása stb.) Ettől még használhatók, de megint csak józan ésszel átgondolva.

3. Az anyagiak kérdése sem utolsó szempont. Főleg a nyugat-európai szerzők - törekedve a minél jobb és változatosabb módszerek kifejlesztésére - buzdítanak speciális eszközök, anyagok vásárlására és felhasználására. Én magam inkább arra törekszem, hogy minél kevesebbet forgassak be a kertbe, inkább kihasználva a már meglévő lehetőségeket.  Egyrészt a GYES-ből nem sokra telik, és mi nem csupán hobbiból kertészkedünk. Másrészt pedig keresem inkább azokat a lehetőségeket, amiket akár a legszegényebb, legegyszerűbb emberek is elérhetnek. Nem titkolt célom ugyanis a használható módszerek továbbadása az erre nyitott, és a létfenntartással küszködő családoknak.
Ez természetesen a mi döntésünk. Aki szívesen foglalkozik a különlegességekkel, és persze van lehetősége anyagi beruházásokra, azok számára értékesek lehetnek az ilyen információk.

4. A külföldi irodalom hátránya lehet még, hogy többet foglalkozik olyan növényekkel, amik a mi viszonyaink között sokkal több gondoskodást, odafigyelést igényelnek, ugyanakkor nem biztos, hogy jól teremnek. Mint már említettem, én haszonelvű vagyok. Minél kevesebb energia, idő és pénz ráfordításával szeretnék, minél több ehető növényt betakarítani. Úgy gondolom, az őshonos és a jól honosodott fajok mindenképp előnyben részesíthetők. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne próbálkoznék mással is, de elsősorban azok a növényfajok és fajták találhatók meg kertünkben, amik intenzív gazdálkodás nélkül is jól teremnek. Ami pedig évről évre sikertelen, azt helyettesítem más növényekkel.

5. Az Internet világa is jól kihasználható. (Nem mondok újat:)) Bár az óvatosság itt is elkél. Lehet keresgélni, olvasgatni, gondolkodni, és persze gyakorló kertészekkel tapasztalatot cserélni. Majd kipróbálni, és ami beválik megtartani. A holtig tartó tanulás azonban még senkinek sem ártott meg. 

Végül álljon itt néhány példa könyvekből. Kedvencem Kreuter asszony műve, de a többi is sok segítséget adott.





Jó olvasást, tanulást és készülést az idei szezonra!