Már majdnem minden hasznosat tudhatok a csalánról. Csodálatos ez a sokoldalúság. Azok az emberek jutnak erről eszembe, akik kiválóan zenélnek, sportolnak, műveltek, egyaránt jártasak irodalomban, történelemben és természettudományokban. Akikre felnézünk, és irigyeljük őket elképesztő tehetségükért.
Szegény csalán azonban nem ilyen szerencsés. Inkább az irtás, mint a felnézés jellemzi. Kemendi Ágnes "Festőnövények" című könyvében leírja, hogyan használták és használhatják fel ma is a csalánt.
6. Festőnövény
1. A frissen szedett fiatal csalánlevelekkel a gyapjú halványzöldre színezhető, bár ezt a napfény kifakítja.
2. Ha a fiatal leveleket megfőzik, majd savót (vagy ecetet) és timsót adnak a leszűrt léhez, sárga festéket ad.
3. A gyökérből is sárga festék nyerhető a következő módon: Nyáron kell felszedni, megmosni és apróra vágni. Főzetébe timsót teszünk. A gyapjút 1-2 napig benne hagyjuk és közben többször felmelegítjük. Öblítés után lehet szárítani.
Azon gondolkodom, hogy ezt is beveszem a "Vegyszertelenítési Programomba". Kipróbáltam a mosódiót és elégedett vagyok vele. Először azt gondoltam, megint valami "biodivattal" van dolgom, ami talán igaz is. De ennek tényleg van haszna. Mosogatáshoz is beválik. Mire észreveszen magam teknőben fogok mosni.
Bár a kényelemszeretetem elnyomja ilyen irányú vágyaimat. :)
2010. június 16., szerda
2010. június 15., kedd
Égető értékek - tápanyag és növényvédőszer
Édesanyám már évek óta használja a csalánlevet permetezésre. A nyár folyamán többször is kiöntözi az érintett növényekre, ahonnan a tetvek fejvesztve menekülnek. Nem csoda! Ha valaki élvezte már egy pár napos csalánlé illatát, megérti, hogy a tetveknek sürgős dolga akadt valahol másutt (esetleg a tetűmásvilágon :)).
Marie-Luise Kruter biokertészeti könyveiből azonban sok hasznos dolgot tanulunk mindketten. Ő elsősorban trágyalé készítést javasol a csalánból, és hozzátesz egy két praktikus javaslatot, hogyan ne jussunk a tetvek sorsára.
4. Csalántrágyalé készítés pontokban
1. Minimum 1 méteres edény (fából, kőből, "bioműanygból") felállítása napos helyen.
2. Kétharmadig csalánnal feltölteni.
3. Esővízzel vagy állott vezetékessel leönteni, hogy minden csalánalkatrész víz alá kerüljön. Maradjon felül hely a trágyahabnak.
4. Érdemes hozzáadni macskagyökér kivonatot, vagy kőport "illatmagkötőnek". (Ha ezt előbb tudjuk, talán a szomszéd macskája sem emigrál ilyen hamar! :))
5. Végül sűrű dróthálóval le kell fedni, nehogy gondatlanságból elkövetett madár- és kisállatgyilkosságért kelljen vezekelnünk.
6. Naponta meg kell kevergetni egy erre rendszeresített eszközzel, hogy oxigén jusson bele, ami segíti a bomlási folyamatot.
7. A bomlási folyamat 10-20 nap (időjárástól függően). Amikor már "megnyugszik" a trágya, le kell fedni.
A trágylé máris kész kertünk felvirágoztatására.
Csaléntrágyalé alkalmazása
1:10 arányban vízzel higítva a hüvelyesek és a hagymafélék kivételével mindenre használható. A tövére kell önteni. A higítás és a tőre öntés azért fontos, mert különben égés vagy rendellenes növekedés következik be.
Helyesen használva viszont a növények ellenállóvá válnak a kórokozókkal és kártevőkkel szemben.
És még a szomszéd macska is barátságosabb lesz. (A gazdáiról nem is beszélve.)
5. Csalánpermetlé
Hasonlóan készül. 10 l vízhez 2 kg friss csalán szükséges. Már pár naposan használhatö lemosásra a levéltetvek ellen. A szomszédok ugyan nem, de a rózsák garantáltan meghálálják. :)
Marie-Luise Kruter biokertészeti könyveiből azonban sok hasznos dolgot tanulunk mindketten. Ő elsősorban trágyalé készítést javasol a csalánból, és hozzátesz egy két praktikus javaslatot, hogyan ne jussunk a tetvek sorsára.
4. Csalántrágyalé készítés pontokban
1. Minimum 1 méteres edény (fából, kőből, "bioműanygból") felállítása napos helyen.
2. Kétharmadig csalánnal feltölteni.
3. Esővízzel vagy állott vezetékessel leönteni, hogy minden csalánalkatrész víz alá kerüljön. Maradjon felül hely a trágyahabnak.
4. Érdemes hozzáadni macskagyökér kivonatot, vagy kőport "illatmagkötőnek". (Ha ezt előbb tudjuk, talán a szomszéd macskája sem emigrál ilyen hamar! :))
5. Végül sűrű dróthálóval le kell fedni, nehogy gondatlanságból elkövetett madár- és kisállatgyilkosságért kelljen vezekelnünk.
6. Naponta meg kell kevergetni egy erre rendszeresített eszközzel, hogy oxigén jusson bele, ami segíti a bomlási folyamatot.
7. A bomlási folyamat 10-20 nap (időjárástól függően). Amikor már "megnyugszik" a trágya, le kell fedni.
A trágylé máris kész kertünk felvirágoztatására.
Csaléntrágyalé alkalmazása
1:10 arányban vízzel higítva a hüvelyesek és a hagymafélék kivételével mindenre használható. A tövére kell önteni. A higítás és a tőre öntés azért fontos, mert különben égés vagy rendellenes növekedés következik be.
Helyesen használva viszont a növények ellenállóvá válnak a kórokozókkal és kártevőkkel szemben.
És még a szomszéd macska is barátságosabb lesz. (A gazdáiról nem is beszélve.)
5. Csalánpermetlé
Hasonlóan készül. 10 l vízhez 2 kg friss csalán szükséges. Már pár naposan használhatö lemosásra a levéltetvek ellen. A szomszédok ugyan nem, de a rózsák garantáltan meghálálják. :)
2010. június 7., hétfő
Csalános érdekesség
Csalán barátomra már egészen másképp tekintek. Megszűnt elpusztíthatatlan ellenségként rémíszteni életemet, megolvadt bennem a gyilkos szándék. Persze az illetéktelen behatolást kertünkbe most is kapavágással, vagy kesztyűben ugyan, de nem kesztyűs kézzel büntetem.
Csalánunk helyzete azonban jobb lett. Bár távol állok attól, hogy kebelbarátságot ápoljak vele, eszembe jutnak erényei. Ettől jókedvre derülünk mindketten. Barátom ezentúl biztos pozíciónak örvendhet.
3. Csalánszövet
Érdekes dolgokat találtam ezzel kapcsolatban. Néhányat itt fel is sorolok.
- A csalán szárában található rostok hőszigetelése igen jó, mivel a rostok között "sok" levegő található. Ezért az ebből készült ruhák télen jobban melegítenek, nyáron pedig kevésbé, mint más természetes anyagok.
- Régen főleg háborús időkben használták, hiszen akkor nem tudtak kendert termeszteni. A belőle készült vászon, viszont durvább volt. A mai technológia mellett azonban finomabb szövet előállítására is van mód.
- A kézi készítésre rengeteg időt szántak, a leszedéstől a szövésig 1 méter előállítása 20-30 munkaóra is lehetett. Azonban ezek a munkák késő ősztől kora tavaszig tartottak, így jól beilleszthető volt a mezőgazdasági munkák közé, és a társasági élet részét képezte például a fonás.
- Ma reneszánszát éli. Drága, minőségi anyagokat készítenek belőle öltözködéshez, díszletkészítéshez, sőt ipari célokra is felhasználják.
Eszembe jutott a "Vadhattyúk" című mese. Abban a királylánynak csalánból kellett inget szőnie a hattyúvá változtatott bátyjainak, hogy felszabadítsa őket az átok alól. Gyermekkoromban szerettem ezt a mesét, de nem értettem. Felnőtt fejjel kezdtem kapisgálni, hogy a történet az áldozathozatalról, a kitartásról, a szeretet értékéről szól, ami a szerett személyekért csendben viseli a fájdalmat is.
Eszembe jutott az Édesanyám és az ő édesanyja, a szenvedések, amiket átéltek, és a béketűrés, ahogyan ezeket viselték.
Nos, mielőtt mindenki könnyes szemmel távozna a képernyőtől, itt egy érdekes cikk a csalánszövet felhasználására. Mindenkinek ajánlom.
www.origo.hu/itthon/20030131csalanszovet.html
Csalánunk helyzete azonban jobb lett. Bár távol állok attól, hogy kebelbarátságot ápoljak vele, eszembe jutnak erényei. Ettől jókedvre derülünk mindketten. Barátom ezentúl biztos pozíciónak örvendhet.
3. Csalánszövet
Érdekes dolgokat találtam ezzel kapcsolatban. Néhányat itt fel is sorolok.
- A csalán szárában található rostok hőszigetelése igen jó, mivel a rostok között "sok" levegő található. Ezért az ebből készült ruhák télen jobban melegítenek, nyáron pedig kevésbé, mint más természetes anyagok.
- Régen főleg háborús időkben használták, hiszen akkor nem tudtak kendert termeszteni. A belőle készült vászon, viszont durvább volt. A mai technológia mellett azonban finomabb szövet előállítására is van mód.
- A kézi készítésre rengeteg időt szántak, a leszedéstől a szövésig 1 méter előállítása 20-30 munkaóra is lehetett. Azonban ezek a munkák késő ősztől kora tavaszig tartottak, így jól beilleszthető volt a mezőgazdasági munkák közé, és a társasági élet részét képezte például a fonás.
- Ma reneszánszát éli. Drága, minőségi anyagokat készítenek belőle öltözködéshez, díszletkészítéshez, sőt ipari célokra is felhasználják.
Eszembe jutott a "Vadhattyúk" című mese. Abban a királylánynak csalánból kellett inget szőnie a hattyúvá változtatott bátyjainak, hogy felszabadítsa őket az átok alól. Gyermekkoromban szerettem ezt a mesét, de nem értettem. Felnőtt fejjel kezdtem kapisgálni, hogy a történet az áldozathozatalról, a kitartásról, a szeretet értékéről szól, ami a szerett személyekért csendben viseli a fájdalmat is.
Eszembe jutott az Édesanyám és az ő édesanyja, a szenvedések, amiket átéltek, és a béketűrés, ahogyan ezeket viselték.
Nos, mielőtt mindenki könnyes szemmel távozna a képernyőtől, itt egy érdekes cikk a csalánszövet felhasználására. Mindenkinek ajánlom.
www.origo.hu/itthon/20030131csalanszovet.html
2010. június 4., péntek
A bőség ára
Két éves voltam, amikor egyszer a szüleim kacsát vágtak. Édesanyám lefogta a kacsát, édesapám pedig elvágta a nyakát. Szándékuk szerint engem megkíméltek volna az esemény borzalmaitól, de én egy kétéveshez illő kíváncsiságtól hajtva utánuk mentem. Végignéztem, ahogy édesapám elvágja a tollas pajtás nyakát, majd a szerencsétlenül járt állat fejvesztve szalad egy kör az udvaron. Gyermeki lelkem kétségbeesésében fordultam édesapámhoz élete talán legmegdöbbentőbb kérdésével: „Apuci, ugye az én nyakamat nem vágod el?”
Bár a férjem óva intett hogy életem horror történeteivel terheljem az olvasót, mégis emellett döntöttem. A történet akár mulatságosnak is mondható, sokan mosolyogtak már rajta. Csöppnyi gyermekként még nem tudhattam, hogy ennél borzalmasabb dolgokat is fogok látni, és majd megtanulom érzelmek nélkül szemlélni az eseményeket, mert elhiszem, hogy ez az élet rendje.
Nagyobb áruházakba betérve óhatatlan, hogy az ember szembetalálkozzon a húsokkal megrakott pultokkal, amikről a rózsaszín és a vörös mindenféle árnyalatában játszó nyers húsok, és húskészítmények mosolyognak rá. A nyers hús látványa és illata megcsapja az orrát, kiben-kiben más érzéseket keltve. Egyeseket máris a vacsora gyönyörének gondolata ösztönöz vásárlásra, mások hosszabb távra terveznek, ezért kívánják megtölteni a fagyasztószekrényt, még mások ellenszenvvel észrevételezik, hogy a csirke nem elég friss, a disznóhús túl zsíros, a marhaszeletnek pedig nem meggyőző a színe, de azért „enni csak kell”!
A húsos pulton túl azonban kevesek gondolata jut. Azzal talán mindenki tisztában van, hogy az asztalra kerülő állatok nem az édenkertben töltötték röpke életüket, valójában azonban az emberek többsége nem tudja, mi a bőség ára.
Agrármérnök hallgató koromban rendszeresen jártunk gyakorlatra különböző állattartó telepekre. Egy-két ilyen telep hazai viszonylatokban elérte a kiváló minősítést, de a többi is legalább átlagosnak mondható volt. Sok szép emlékem fűződik a „telepi” állatokhoz: a kis puha, meleg, pelyhes csibékhez, a szelíd, barátságos tehenekhez, játékos csemetéikhez és egy-egy „bocipuszihoz”, a valóban butuskának tűnő, de szeretnivaló birkákhoz, az élelmes kis malacokhoz.
Azonban láttam csirkéket, amik pár hétnyi életüket egy hatalmas hodályban összezsúfolva töltötték éjszaka is villanyfénynél azért, hogy akkor is csipegetve kellően hízzanak. Így gazdaságos. Láttam teheneket, amik egész életükben ellenek és tejelnek anélkül, hogy bikát látnának, vagy nevelhetnék borjaikat, és amikor már eléggé „el-kihasználtak” és nincs elég tejük, (szakkifejezéssel) selejtezik őket. Ez is így gazdaságos. Láttam sertéseket összezsúfolva, hízótáppal tömve, és láttam fiatal kanok nagyüzemi herélését. Láttam jerkét lefogva, erőszakkal fedeztetni, mert nem fogadta a kost. Minden így gazdaságos. Láttam állatokat elpusztulni, megvakulni, megrokkanni emberi gondatlanság miatt, és láttam vágóhídon felakasztott tömegeket. Vettem részt disznóvágáson, fogtam csirkét, miközben más elvágta a nyakát.
Nem tartom magam állatvédőnek. Csak elgondolkodtam: ha ezek az állatok emberek lennének, az ellenük elkövetett bűnökre jogszabályok tömkelege alapján mondhatna bíró ítéletet. Tudom, ezek „csak” állatok, de már nem hiszem el, hogy ez az élet rendje. Én nem mondhatok ítéletet mások felett, nem az én dolgom. Akik ezeket cselekszik egy rendszer részei, az állatok pedig egy rendszer áldozatai, amin változtatni nem tudok. Mondhatok azonban nemet a fogyasztásra, ami – többek között - fenntartja a rendszert.
Gyermekkorom első kacsás traumájára nem emlékszem, csak a szüleim mesélték mindenkinek. Évekig elhittem, a háziállatok arra valók, hogy levágjuk és megegyük őket. Már tudom, hogy az állatok több tiszteletet és megbecsülést érdemelnének az emberek részéről. Visszatértek az érzelmeim, és hús nélkül egy évtizede jobb lett az életem.
Bár a férjem óva intett hogy életem horror történeteivel terheljem az olvasót, mégis emellett döntöttem. A történet akár mulatságosnak is mondható, sokan mosolyogtak már rajta. Csöppnyi gyermekként még nem tudhattam, hogy ennél borzalmasabb dolgokat is fogok látni, és majd megtanulom érzelmek nélkül szemlélni az eseményeket, mert elhiszem, hogy ez az élet rendje.
Nagyobb áruházakba betérve óhatatlan, hogy az ember szembetalálkozzon a húsokkal megrakott pultokkal, amikről a rózsaszín és a vörös mindenféle árnyalatában játszó nyers húsok, és húskészítmények mosolyognak rá. A nyers hús látványa és illata megcsapja az orrát, kiben-kiben más érzéseket keltve. Egyeseket máris a vacsora gyönyörének gondolata ösztönöz vásárlásra, mások hosszabb távra terveznek, ezért kívánják megtölteni a fagyasztószekrényt, még mások ellenszenvvel észrevételezik, hogy a csirke nem elég friss, a disznóhús túl zsíros, a marhaszeletnek pedig nem meggyőző a színe, de azért „enni csak kell”!
A húsos pulton túl azonban kevesek gondolata jut. Azzal talán mindenki tisztában van, hogy az asztalra kerülő állatok nem az édenkertben töltötték röpke életüket, valójában azonban az emberek többsége nem tudja, mi a bőség ára.
Agrármérnök hallgató koromban rendszeresen jártunk gyakorlatra különböző állattartó telepekre. Egy-két ilyen telep hazai viszonylatokban elérte a kiváló minősítést, de a többi is legalább átlagosnak mondható volt. Sok szép emlékem fűződik a „telepi” állatokhoz: a kis puha, meleg, pelyhes csibékhez, a szelíd, barátságos tehenekhez, játékos csemetéikhez és egy-egy „bocipuszihoz”, a valóban butuskának tűnő, de szeretnivaló birkákhoz, az élelmes kis malacokhoz.
Azonban láttam csirkéket, amik pár hétnyi életüket egy hatalmas hodályban összezsúfolva töltötték éjszaka is villanyfénynél azért, hogy akkor is csipegetve kellően hízzanak. Így gazdaságos. Láttam teheneket, amik egész életükben ellenek és tejelnek anélkül, hogy bikát látnának, vagy nevelhetnék borjaikat, és amikor már eléggé „el-kihasználtak” és nincs elég tejük, (szakkifejezéssel) selejtezik őket. Ez is így gazdaságos. Láttam sertéseket összezsúfolva, hízótáppal tömve, és láttam fiatal kanok nagyüzemi herélését. Láttam jerkét lefogva, erőszakkal fedeztetni, mert nem fogadta a kost. Minden így gazdaságos. Láttam állatokat elpusztulni, megvakulni, megrokkanni emberi gondatlanság miatt, és láttam vágóhídon felakasztott tömegeket. Vettem részt disznóvágáson, fogtam csirkét, miközben más elvágta a nyakát.
Nem tartom magam állatvédőnek. Csak elgondolkodtam: ha ezek az állatok emberek lennének, az ellenük elkövetett bűnökre jogszabályok tömkelege alapján mondhatna bíró ítéletet. Tudom, ezek „csak” állatok, de már nem hiszem el, hogy ez az élet rendje. Én nem mondhatok ítéletet mások felett, nem az én dolgom. Akik ezeket cselekszik egy rendszer részei, az állatok pedig egy rendszer áldozatai, amin változtatni nem tudok. Mondhatok azonban nemet a fogyasztásra, ami – többek között - fenntartja a rendszert.
Gyermekkorom első kacsás traumájára nem emlékszem, csak a szüleim mesélték mindenkinek. Évekig elhittem, a háziállatok arra valók, hogy levágjuk és megegyük őket. Már tudom, hogy az állatok több tiszteletet és megbecsülést érdemelnének az emberek részéről. Visszatértek az érzelmeim, és hús nélkül egy évtizede jobb lett az életem.
2010. június 2., szerda
Égető értékek - a táplálék
Az előző bejegyzésem célja az volt, hogy ne csupán az élet véresen, azaz csípősen komoly oldalát lásssuk, hanem a "vérverejtékes" gyermeknevelés gyönyörűségeit is. Mivel "Bili pajtás" című remekművem már két hónapja keltezett, örömmel tudatom, hogy Bili jól halad élete értelmének megtalálásában. Már elég gyakran landol benne végtermék. Bár gyermekem csak állva hajlandó dolgát végezni (ahogy ezt egy rendes férfi teszi), mivel sajnálja drága idejét a bilin való ücsörgésre pazarolni. :)
2. A csalán, mint táplálék
A mai gondolataim azonban a csalán táplálék mivoltánál időznek. Nálunk a férjem a kísérletező alkat a konyhában, ezért otthonunkban az ő nevéhez fűződik a csalánleves. Megvallom őszintén, azért nem gyakran eszünk ilyesmit, hiszen édesanyám és a saját kertünk elkényeztet egyéb finomságokkal. A csalán ehetőségével azért foglalkozom, mert tényleg egy viszonylag olcsó, tápláló ételről van szó, és annak, aki szereti az egyéb zöld színű főzelékeket, ez is tetszeni fog.
Csalánleves és csalánfőzelék
Sokféle receptet szedtem össze, de azt írom le, ami vegetáriánusok is fogyaszthatnak. Találkoztam olyan véleménnyel, hogy saját szedésű csalánt inkább ne együnk, hanem vegyük meg bioboltban. Ez részben komoly, részben mosolyt fakasztó.
Komoly az, hogy az erős, érett, virágzó, vagy termést hozó csalán már tényleg nem alkalmas fogyasztásra. Egyrészt megerősödnek a rostjai, másrészt a beltartalmi értékei is változnak. Tehát csak zsenge hajtásokat szedjünk. Mosolyt fakasztó, hogy boltban vegyünk csalánt, természetesen jó pénzért.
A csalánleves előnye, hogy hidegen is fogyasztható, és gyorsan készen van (30-40 perc).
Kellékek
Kell hozzá 20-30 dkg csalán, 1 fej hagyma, kevés olaj, 2-3 krumpli vagy 10 dkg rizs, só, borsikafű (bors helyett, mivel a bors erősen irritálja a gyomrot), 1-3 gerezd fokhagyma, 1 marék sóska vagy frissen facsart citromlé, növényi tej és 1-2 kanál liszt.
Elkészítés
Tulajdonképpen úgy készül, mint a spenót, csak a levet hosszabb lére lehet hagyni.
Az eredet receptben a hagymát meg kell pirítani olajon, amit én nem ajánlok, mivel a sült olaj rákkeltő anyagokat tartalmaz. Mi már évek óta úgy főzünk, hogy az olaj csak a legvégén kerül bele az ételbe. Helyette kevés vízben megpároljuk a hagymát, arra kerül a megmosott, felaprított csalán és esetleg a sóskalevél vízzel és a krumpli vagy a rizs. Amikor mindez megfőtt, növényi tejpótlóból és teljeskiőrlésű lisztből habarást készítünk, és ha nem sóskával készült, citrommal savanyítjuk. Ja! És ki ne felejtsük az olajat! :)
A végén érdemes összeturmixolni. Kenyérrel vagy pirított kenyérkockákkal tálalható.
2. A csalán, mint táplálék
A mai gondolataim azonban a csalán táplálék mivoltánál időznek. Nálunk a férjem a kísérletező alkat a konyhában, ezért otthonunkban az ő nevéhez fűződik a csalánleves. Megvallom őszintén, azért nem gyakran eszünk ilyesmit, hiszen édesanyám és a saját kertünk elkényeztet egyéb finomságokkal. A csalán ehetőségével azért foglalkozom, mert tényleg egy viszonylag olcsó, tápláló ételről van szó, és annak, aki szereti az egyéb zöld színű főzelékeket, ez is tetszeni fog.
Csalánleves és csalánfőzelék
Sokféle receptet szedtem össze, de azt írom le, ami vegetáriánusok is fogyaszthatnak. Találkoztam olyan véleménnyel, hogy saját szedésű csalánt inkább ne együnk, hanem vegyük meg bioboltban. Ez részben komoly, részben mosolyt fakasztó.
Komoly az, hogy az erős, érett, virágzó, vagy termést hozó csalán már tényleg nem alkalmas fogyasztásra. Egyrészt megerősödnek a rostjai, másrészt a beltartalmi értékei is változnak. Tehát csak zsenge hajtásokat szedjünk. Mosolyt fakasztó, hogy boltban vegyünk csalánt, természetesen jó pénzért.
A csalánleves előnye, hogy hidegen is fogyasztható, és gyorsan készen van (30-40 perc).
Kellékek
Kell hozzá 20-30 dkg csalán, 1 fej hagyma, kevés olaj, 2-3 krumpli vagy 10 dkg rizs, só, borsikafű (bors helyett, mivel a bors erősen irritálja a gyomrot), 1-3 gerezd fokhagyma, 1 marék sóska vagy frissen facsart citromlé, növényi tej és 1-2 kanál liszt.
Elkészítés
Tulajdonképpen úgy készül, mint a spenót, csak a levet hosszabb lére lehet hagyni.
Az eredet receptben a hagymát meg kell pirítani olajon, amit én nem ajánlok, mivel a sült olaj rákkeltő anyagokat tartalmaz. Mi már évek óta úgy főzünk, hogy az olaj csak a legvégén kerül bele az ételbe. Helyette kevés vízben megpároljuk a hagymát, arra kerül a megmosott, felaprított csalán és esetleg a sóskalevél vízzel és a krumpli vagy a rizs. Amikor mindez megfőtt, növényi tejpótlóból és teljeskiőrlésű lisztből habarást készítünk, és ha nem sóskával készült, citrommal savanyítjuk. Ja! És ki ne felejtsük az olajat! :)
A végén érdemes összeturmixolni. Kenyérrel vagy pirított kenyérkockákkal tálalható.
2010. június 1., kedd
Égető értékek - a gyógynövény 2
Csalán barátom, már kellőképpen belopta magát a szívembe. És még többet tanultam róla. A használatáról szóló felsorolásból kimaradt, hogy háziállatok számára is csemege. Édesanyám gyűjtötte a tyúkjainknak, de más állatokat is etetnek vele a házi gazdaságokban.
A gyógyhatásairól és a házi szerekről az alábbiakat sikerült összeszednem.
A természet füvészkertje (Reader's Digest kiadás) és a jó öreg Varró Aladár Béla máig is alapozó műve állt rendelkezésemre.
Felhasznált részei:
levél, gyökér termés (különböző az összetételük - természetesen).
Elkészítési lehetőségek:
Forrázat, szirup, porított formában, száraz kivonat és tinktura készíthető még belőle.
Rengeteg teakeverék alkotórésze: reuma, köszvény, viszkető bőrkiütés, vérszegénység, sápadtság, tejfakasztó, aranyér, cukorbaj, tüdőbaj, vértisztító teák.
Gyógyhatásai:
levél: vízhajtó
gyökér: gyulladás csökkentő, a limfociták termelődését elősegíti, akadályozza a prosztata szöveteinek burjánzását, állatkísérletekben pedig kimutatták vérnyomáscsökkentő hatását.
Milyen panaszokra használják?
Belsőleg
Levelét:
- reumás fájdalmak,
- alvás- és étvágyzavarok,
- szellemi és fizikai fáradtság esetén,
- légzőszervi és tüdő megbetegedéseire,
- aranyérre,
- mézzel főzve asztmaellenes szer.
Gyökerét:
prosztatamegnagyobbodásból származó vizelési zavarok esetén (kiegészítő kezelésre).
Külsőleg
- zsíros bőr,
- hajhullás,
- korpás fejbőr kezelésére.
Figyelmeztetés!
A levelek tartós használata esetén allergiás tünetek léphetnek fel. Pollenje allergén!
Alkalmazás:
1. Tea: 3 evőkanál szárított levelet öntsünk le 5 dl forrásban lévő vízzel, hagyjuk állni 10 percig, utána leszűrve napi 4-6 csésze fogyasztható belőle. Vagy 10 g 2,5 dl vízhez.(Saját tapasztalatim, hogy sokkal jobb, ha mindig frissen elkészítve, még langyosan kortyolgatva fogyasztjuk.)
Gyökeréből (szárítva, darálva) 1 evőkanál kell. Elkészítése ua. Napi max. 4 csésze.
2. Friss szirup: 2x2 cl/nap.
3. Kapszula: 500 mg porból 3-6 db/nap.
4. Száraz kivonat: 2 v. 3x250 mg/nap.
5. Tinktúra: 3-6 x 30-50 csepp 1 pohár vízben/nap.
6. Folyékony gyökérkivonat: ua. mint a tinktúra.
7. Pempő külsőleg: naponta 2x borogatás.
8. Hajszesz: 100 g csalánlevél 0,5 l vízzel és 0,5 l ecettel felfőzzük, majd leszűrjük. Este lefekvés előtt a fejbőrt alaposan bedörzsöljük, hetente min. egyszer meg kell mosni a hajat, majd bekenni nem avasodó kenőccsel.
Mint gyógynövény ennyit tud a csalán. Szép tőle. Kár, hogy nem igazán használják ki az emberek. Inkább megvásárolják a méregdrága készítményeket (amik között természetesen sok jó és hatékony szer van). Aki viszont nem teheti meg, próbálja ki nyugodtan a házi szereket. Ha nem jelentkezik túlérzékenység, nagy segítség lehet mindaz, amit a körülöttünk élő növények kínálnak.
A gyógyhatásairól és a házi szerekről az alábbiakat sikerült összeszednem.
A természet füvészkertje (Reader's Digest kiadás) és a jó öreg Varró Aladár Béla máig is alapozó műve állt rendelkezésemre.
Felhasznált részei:
levél, gyökér termés (különböző az összetételük - természetesen).
Elkészítési lehetőségek:
Forrázat, szirup, porított formában, száraz kivonat és tinktura készíthető még belőle.
Rengeteg teakeverék alkotórésze: reuma, köszvény, viszkető bőrkiütés, vérszegénység, sápadtság, tejfakasztó, aranyér, cukorbaj, tüdőbaj, vértisztító teák.
Gyógyhatásai:
levél: vízhajtó
gyökér: gyulladás csökkentő, a limfociták termelődését elősegíti, akadályozza a prosztata szöveteinek burjánzását, állatkísérletekben pedig kimutatták vérnyomáscsökkentő hatását.
Milyen panaszokra használják?
Belsőleg
Levelét:
- reumás fájdalmak,
- alvás- és étvágyzavarok,
- szellemi és fizikai fáradtság esetén,
- légzőszervi és tüdő megbetegedéseire,
- aranyérre,
- mézzel főzve asztmaellenes szer.
Gyökerét:
prosztatamegnagyobbodásból származó vizelési zavarok esetén (kiegészítő kezelésre).
Külsőleg
- zsíros bőr,
- hajhullás,
- korpás fejbőr kezelésére.
Figyelmeztetés!
A levelek tartós használata esetén allergiás tünetek léphetnek fel. Pollenje allergén!
Alkalmazás:
1. Tea: 3 evőkanál szárított levelet öntsünk le 5 dl forrásban lévő vízzel, hagyjuk állni 10 percig, utána leszűrve napi 4-6 csésze fogyasztható belőle. Vagy 10 g 2,5 dl vízhez.(Saját tapasztalatim, hogy sokkal jobb, ha mindig frissen elkészítve, még langyosan kortyolgatva fogyasztjuk.)
Gyökeréből (szárítva, darálva) 1 evőkanál kell. Elkészítése ua. Napi max. 4 csésze.
2. Friss szirup: 2x2 cl/nap.
3. Kapszula: 500 mg porból 3-6 db/nap.
4. Száraz kivonat: 2 v. 3x250 mg/nap.
5. Tinktúra: 3-6 x 30-50 csepp 1 pohár vízben/nap.
6. Folyékony gyökérkivonat: ua. mint a tinktúra.
7. Pempő külsőleg: naponta 2x borogatás.
8. Hajszesz: 100 g csalánlevél 0,5 l vízzel és 0,5 l ecettel felfőzzük, majd leszűrjük. Este lefekvés előtt a fejbőrt alaposan bedörzsöljük, hetente min. egyszer meg kell mosni a hajat, majd bekenni nem avasodó kenőccsel.
Mint gyógynövény ennyit tud a csalán. Szép tőle. Kár, hogy nem igazán használják ki az emberek. Inkább megvásárolják a méregdrága készítményeket (amik között természetesen sok jó és hatékony szer van). Aki viszont nem teheti meg, próbálja ki nyugodtan a házi szereket. Ha nem jelentkezik túlérzékenység, nagy segítség lehet mindaz, amit a körülöttünk élő növények kínálnak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)