Kedves Olvasóim!
Az első mondatom talán kiábrándítóan hangzik, de nem én fogom megmondani melyik könyv a legjobb vagy csak igazán jó biokertészkedés témában, aminek több oka is van:
1. Bevallom, nem tudom (nem áll mögöttem több évtizedes tapasztalat).
2. Sok irodalmat olvastam már ezen a területen, és rengeteg működő nézet, módszer létezik, amiket szorgos kezek és nagy elmék írtak.
3. Különböző gondolkodású emberek vagyunk a különböző kertjeinkben, különböznek igényeink, más-más a foglalkozásunk, az időbeosztásunk stb, ezért ami az egyik kertbarátnak jó, a másiknak talán nem válik be annyira.
4. Egyszerűen nem gondolom, hogy van a világon (vagy csak Európán belül is) általánosan mindenhol és mindenkinek ugyanolyan jól bevált módszer.
Emiatt csak azt szeretném leírni, szerintem, milyen szempontok szerint érdemes szakirodalmat választani és olvasgatni.
1. Elsősorban kimondottan biokertészkedés, biogazdálkodás témában írott könyveket érdemes beszerezni. Én azonban semmiképpen sem vetem el az általánosan elismert és használt kertészeti könyveket sem. Egyes részei, módszerei jól alkalmazhatók a biokertekben is. Persze óvatossággal, és szem előtt tartva a biokert azon igényét, hogy minél kevésbé forgassuk fel a természet rendjét.
2. Egyre több könyv jelenik meg magyar szakemberek tollából is. Ennek az az előnye, hogy ők már a hazai viszonyokat ismerve, figyelembe véve űzik a mesterségüket (legtöbben évtizedek óta). A külföldi szakirodalomnál gondot jelenthet, hogy mások a környezeti tényezők (pl. csapadék, hőmérséklet, a tengerek befolyásoló hatása stb.) Ettől még használhatók, de megint csak józan ésszel átgondolva.
3. Az anyagiak kérdése sem utolsó szempont. Főleg a nyugat-európai szerzők - törekedve a minél jobb és változatosabb módszerek kifejlesztésére - buzdítanak speciális eszközök, anyagok vásárlására és felhasználására. Én magam inkább arra törekszem, hogy minél kevesebbet forgassak be a kertbe, inkább kihasználva a már meglévő lehetőségeket. Egyrészt a GYES-ből nem sokra telik, és mi nem csupán hobbiból kertészkedünk. Másrészt pedig keresem inkább azokat a lehetőségeket, amiket akár a legszegényebb, legegyszerűbb emberek is elérhetnek. Nem titkolt célom ugyanis a használható módszerek továbbadása az erre nyitott, és a létfenntartással küszködő családoknak.
Ez természetesen a mi döntésünk. Aki szívesen foglalkozik a különlegességekkel, és persze van lehetősége anyagi beruházásokra, azok számára értékesek lehetnek az ilyen információk.
4. A külföldi irodalom hátránya lehet még, hogy többet foglalkozik olyan növényekkel, amik a mi viszonyaink között sokkal több gondoskodást, odafigyelést igényelnek, ugyanakkor nem biztos, hogy jól teremnek. Mint már említettem, én haszonelvű vagyok. Minél kevesebb energia, idő és pénz ráfordításával szeretnék, minél több ehető növényt betakarítani. Úgy gondolom, az őshonos és a jól honosodott fajok mindenképp előnyben részesíthetők. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne próbálkoznék mással is, de elsősorban azok a növényfajok és fajták találhatók meg kertünkben, amik intenzív gazdálkodás nélkül is jól teremnek. Ami pedig évről évre sikertelen, azt helyettesítem más növényekkel.
5. Az Internet világa is jól kihasználható. (Nem mondok újat:)) Bár az óvatosság itt is elkél. Lehet keresgélni, olvasgatni, gondolkodni, és persze gyakorló kertészekkel tapasztalatot cserélni. Majd kipróbálni, és ami beválik megtartani. A holtig tartó tanulás azonban még senkinek sem ártott meg.
Végül álljon itt néhány példa könyvekből. Kedvencem Kreuter asszony műve, de a többi is sok segítséget adott.
Jó olvasást, tanulást és készülést az idei szezonra!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése