2010. november 5., péntek

Szerves arany - komposztálás mesterfokon

Ezúttal hanyagolnám kedves kis kerti barátaimat, pedig írhatnék még a csendben suhanó gyíkjainkról, az óvatos siklóinkról, és a nem éppen óvatos, inkább zajos süninkről, ami méltán kapta a "disznó" toldaléknevet. Nem elég, hogy rendszeresen felfalta macskáink eledelmaradékát, mindezt meglehetősen hangosan tette. Nem is beszélve a nyári forróság után éjszaka nyitva hagyott ablakon át bejövő hangos sünröfögésről. Azért nagyon szeretjük. Végül is hasznos kis jószág.


Inkább egy igazi kerti kincsről szólnának mai gondolataim. 


Mindig fájó szívvel látom, hogy sok ember a kerti szerves hulladékot zsákokban kiteszi a kuka mellé, vagy teljes egészében elégeti. (Persze nem akkor fáj a szívem, ha fertőzött, beteg növényi részekről van szó.) Nem igen van fogalmuk arról, mit veszítenek. Pedig egy komposzttároló a legkisebb kertben is elfér. Persze munka-, és időbefektetés, de ha már beindult egy rendszer, egyáltalán nem idő- és energiarabló, a kert pedig meghálálja.   


Nem emlékszem arra, mikor kezdtünk komposztot készíteni. Amióta az eszemet tudom, volt a kertünkben. Először csak kupacok, aztán gödrökbe gyűjtöttük a szerves hulladékot. Édesanyám már évek óta készít rendes komposztálót. Faszerkezetes, megfelelő méretű, jól szellőző tárolója van. És mindent megtesz azért, hogy minél jobb minőségű legyen. (Bár komposztaprítóra nem telik.)


Amikor összeházasodtunk, a közös otthonunk kertjébe a férjem is készített komposztálót. Azt tanultam meg, hogy komposztkészítésnél igen sok dologra kell odafigyelni, amiben sajnos vannak hiányosságaink. Viszont még egy elhanyagolt komposzt is jobb, mint a semmi.


Sok jó szakirodalom van ezzel kapcsolatosan. Én Marie-Luise Kreuter szemléletét szeretem a legjobban. Komposzt ugyanis készíthető nem biokertész módon is. Olvastam, hogy kertészek javasolni szoktak pl. műtrágya-hozzáadást és talajfertőtlenítő szerek használatát is. Mondanom sem kell, hogy ilyen vegyi anyagok alkalmazása nem illeszthető a biokerti igényekhez.


Mi is a komposzt?
"A komposzt kevert szerves trágya, mely növényi anyagok bomlásából keletkezik. E folyamatban, fôleg sugárgombák hatására, a szerves anyag a növények számára felvehetô állapotba kerül. A kínaiak már négyezer éve komposztálnak. A komposzt készítése az utóbbi idôben világszerte fejlôdésnek indult. Ennek két oka van. Az egyik a talajok termôerejének gazdagítása, ugyanis a jól kezelt kerti komposzt nitrogéntaralma megközelítôleg azonos az érett marhatrágyáéval. A másik ok a szerves hulladékok egészségügyi szempontból való kezelése.

Komposztálásra alkalmas szerves anyagok: fűkaszálék, nyesedék, lomb, aprított gally, tôzeg, zöldségtisztítás hulladéka, gyomnövények, gyümölcshulladék, fahamu, (színezetlen) papírhulladék és ételmaradék. A közhiedelemmel ellentétben, komposztálható a diólevél és a vadgesztenye lombja is, mivel a kutatások szerint a növekedést gátló hatásuk a komposztált anyagban nem jelentkezik.Tarackot és már felmagzott gyomokat nem szabad a komposztba tenni, mert a felhasználásnál gyomosít." (Szendrôi József kertészmérnök)


A komposztálás három alapvető elve:
1. A komposzt jó levegőellátása a bomlási folyamatokhoz.
2. A nedvesség is azt biztosítja, hogy a kis élőlények megfelelően működjenek.
3. Megfelelő hőmérséklet a harmonikus talajélethez.


Hogyan biztosíthatjuk mindezt?
- A komposztot folyamatosan nedvesen kell tartani. A kupac ne legyen túl magas (max. 1,5 m)
- Gallyat vagy erôs szilárdító szövetű évelôket minden esetben fel kell aprítani.
- A finom anyagú hulladékot (pl. kaszálék, tôzeg, föld, fahamu) durva szerkezetűvel (gally- és kóróapríték), a nedvesebbet (frissen kaszált fű) szárazzal (lomb, széna és gallyaprólék) kell keverni.
- Megoszlanak a szakirodalmi vélemények a komposzt átforgatásáról. Kertésztanonc koromban rendszeresen forgattunk, de  a saját kupacainkat nem szoktuk, amik Kreuter asszony is támogat, ugyanis tápanyagok veszhetnek el. Ha pedig szabályosan van rakva a komposzt, elég levegő jut bele átforgatás nélkül is.
- A komposzt kb. 5-6 hónap alatt készül el. Az érett anyag viszonylag homogén, azaz már nehezen vagy egyáltalán nem különíthetők el az alkotórészek. A felhasználás előtt célszerű rostálni. A rostán fennmaradt részt az új komposzthoz lehet keverni, mert így az gyorsabban beérik. (Ez valóban jó fogás, mivel tele van már hasznos élőlényekkel.)


Mire használható a komposzt?
"A komposzt jól felhasználható a virágágyak, zöldségeskert talajának javítására. Bekeverhetô növényültetô közegbe, és alkalmas a pázsit ôszi felülterítésére, trágyázására is. A különbözô szerves trágyákkal szemben emberre ártalmatlan, ezért pl. füves sportpályák talajának javítására közegészségügyi szempontból csak ezt engedélyezik.
Ültetéskor a földhöz 20 % komposztnál többet ne keverjünk." (Szendrôi József kertészmérnök)


Hol és hogyan komposztáljunk?
Mint már írtam, kis helyen is elfér. Vannak csupán 1 m2 területű komposztálók is. A komposztálás történhet halomban, fa, fém, vagy műanyag keretben, amennyiben megoldható a jó szellőzés. Gyakori, hogy a komposztban sok cserebogár-pajor gyűlik össze, melyek szerves hulladékkal táplálkoznak. Ezek, csakúgy mint a giliszták, segítenek a szerves anyagok elbontásában. Károssá akkor válnak, amikor bekerülnek a veteményesbe, mert ott megrágják a növények gyökereit. Felhasználás előtt tehát a pajorokat szedjük ki!

Még egy gondolat. Mi felhasználtuk a macskát és a madarakat a pajorok kiszedésére. Nagyon szeretik a kis hízott lárvákat, és hihetetlen mennyiséget befalhatnak. Hááát! Ízlés dolga! Minden esetre a kertészeknek is jól jöhet egy szeretett, de nem agyonetetett cicus.



Jó komposztálást a lelkes laikertészeknek!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése