Bioláz

Azt hiszem, nemigen van Magyarországon már olyan terület, ahol a ,,bio" minősítésű termékek elérhetetlenek lennének. Aki szeretne - és természetesen van rá anyagi kerete - táplálkozhat bioélelmiszerrel; ehet biozöldséget, biogyümölcsöt, biokenyeret, biotésztát, édesíthet biocukorral, ízesíthet biokarobbal, biokakaóval, biofűszerekkel, ihat biogyümölcslevet, süthet biohúst, biosüteményt, illatosíthatja magát és lakását bioillatosítókkal, tisztálkodhat, tisztíthat és moshat bioszerekkel, hordhat biopapucsot és bioszövetből készült ruhát... és ki tudja még mennyi mindent megtehet!!

Természetesen attól, hogy valami ,,bio", még nem feltétlenül egészséges, és a nem ,,bio", még nem feltétlenül egészségtelen. Az a tapasztalatom, hogy egészség szempontjából a bioboltokban és az egyszerű üzletekben is meg kell fontolni, mit vásárolunk meg. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg családban okoz gondot a kevés jövedelem, és a biotermékek árát látva sokan voksolnak hagyományos életmódjukra.

Pedig vannak dolgok, amik nem pénz, hanem szemlélet kérdése. Én magam is szívesen élnék a bio- és nembio- termékek széles skálájával, ha megtehetném, és ...a lényeg, ha nem történt volna meg bennem a szemléletváltás. Van pár dolog, ami a mindennapi rutinba beivódott és lényegesen egyszerűsítette életünket.

1. Sokkal kevesebb dologra van valójában szükségünk, mint gondoljuk. 

Ahhoz, hogy az ember teljes életet élhessen, kevés dolog is elég. A kisgyermekek adják erre a legjobb példát (amíg el nem rontjuk őket). Ha ki van elégítve a fizikai szükségletük - étel, ital, alvás, mozgás, megfelelő hőmérséklet, tiszta popsi -, és valaki szeretettel figyel rájuk, törődik velük, máris fergeteges a jókedv. Ezzel szemben bennünk, felnőttekben már annyi kielégítetlen kívánság van: meg akarunk szerezni tárgyakat, változtatni akarunk a környezetünkön, a körülöttünk élő embereken, elérhetetlen vágyakat táplálunk. Pedig az ember legfőbb szükséglete, hogy szerethessen, és szeretve legyen.

2. Az egészséges életmód nem az evés-ivás-lakás-öltözködésnél kezdődik, 

hanem a szívünkben, békességben Istennel, önmagunkkal és másokkal. Testünk állapota azonban nem választható el lelkünktől. Én például, ha beteg vagyok, vagy valamilyen rosszullét fog el, sokkal rosszabb színben látom a világot. Türelmetlenné, lehangolttá válok, és magával ragad az önsajnálat. Tehát törődnünk kell fizikai állapotunkkal.

3. Kevés fizetésből is lehet viszonylag egészségesen élni. 

Az első rögtön az, hogy a kevés jövedelem felszólítás arra, hogy családunk érdekében mondjunk le a luxuscikkekről, amik ráadásul gyakran ártalmasak: pl. cigaretta, alkohol, kávé, modern és haszontalan berendezések, professzionális mosó- és tisztítószerek, nélkülözhető háztartási masinák - ez kinek mi, hiszen vannak idősek, korlátozott mozgásúak, akiknek a gépesítés önállóságot jelent, miközben sok háztartás túlgépesített - káros, időrabló szórakozások stb.
Viszont kiadásaink jelentős részét képezi a zöldség, gyümölcs, olajos magok, lisztek a kenyérsütéshez, száraz hüvelyesek, kásanövények. Igyekszem gyorsan és egyszerűen elkészíthető ételeket főzni, többnyire én sütöm a kenyeret, ami így ízletesebb, változatosabb, táplálóbb és még teljes kiőrlésű lisztekből sem drágább, mint a bolti fehér.

4. Egyszerű élet

Egyszerű ételek, egyszerű háztartás, egyszerű öltözködés, egyszerű szórakozás....Viszont sok együtt töltött idő a férjemmel és a fiammal. Rendszeresen sétálunk, együtt végezzük a napi munkát tanulva és egymást tanítva, olvasunk, éneklünk és a legfontosabb: kifejezzük egymás iránti szeretetünket.

5. A vidéki élet lehetőségeinek felismerése

Számunkra nem feltétlenül hátrány az, amit az emberek többsége annak tart. A városok nyújtotta kényelem sok áldozatot is követel. Megfoszt minket a természet kínálta szépségtől és egészségtől. Nem vitatom, hogy város és város (sőt városrészek) között nagy különbség van, de többségükre igaz a zsúfoltság, a mozgalmas élet, a zaj, a túl sok vásárlási, szórakozási lehetőség, ami főleg a fiataloknak, és gyerekeknek vonzó. Elismerem, vidéken nem könnyebb az élet, csak más. De mindenképp jobbak az adottságok a testi-lelki egészség megőrzésére, vagy visszaszerzésére.

6. Gondok? Vannak.

Amíg e földön élünk, lesznek is. Nem élhetünk gondtalan életet. Sokféle szenvedés elkerülhetetlen. A boldogság pedig nem cél, hanem velejárója egy istenfélő, másokra is figyelő, gondot viselő, szeretetben és lelki békében bővőlködő életnek.