Előző bejegyzésemben azt ígértem, hogy februárban sok öröm
és persze munka vár ránk. Ezeknek a munkáknak jó része természetesen máris űzhető. Pl. a rendrakás, útkarbantartás stb. Az első zöldségmag vetés viszont még várat magára.
Megvallom őszintén, az utóbbi években rendkívül el voltam kényeztetve. Nekem kevés dolgom volt a palántázással. Néha vicces, mert én vagyok a ,,szakember", az édesanyám pedig a gyakorlott ,,laikus", így rendszerint összeadjuk az elméleti ismereteinket a tapasztalatainkkal, és ebből születnek az új alkalmazások. Anyukám kérdez, én válaszolok, vagy utánanézek a válasznak, anyukám cselekszik, aztán már csak a kész palánták kiültetése marad nekem.
Idén azonban másképp lesz. Igaz, hogy a egyre növekvő (nem éppen sörtől:)) pocakom némi akadályt képez a kertészkedés nyújtotta örömök teljes kiaknázásában, azért palántázni még tudok, sőt kell is. A kisfiam miatt. Nem lehet elég korán kezdeni a gyerek tanítását a magvetésre, növényápolásra és a betakarításra. (A növényöntözésen és a kenyérsütésen már túl vagyunk. Az eredmény elképzelését mindenkinek a fantáziájára bízom. Azért nagyon ügyesen csinálja.)
A palántanevelés előnyei közé tartozik többek között a palánták ama jó tulajdonsága, hogy nem hisztiznek, nem visítanak, nem nyafognak, nem dobálják szét a földjüket az egész lakásban, az anyagcseréjüket teljes diszkréció övezi, nem piszkálják a műszaki berendezéseket és még sorolhatnám, hanem csendben teszik a dolgukat. Viszont, ha nem vagyunk elég gondosak csendben el is pusztulnak: anélkül, hogy nagy lármával adnák tudtunkra kellemetlen közérzetüket.
Szóval csapjunk a lovak közé! Egyenlőre elméletben.
1. Kellékek
1. Vetőközeg (steril)
2. Mag (vásárolt, vagy gyűjtött)
3. Vetőtálca, edények, cserepek
4. Fólia vagy üveglap a takaráshoz
5. Kézi pumpás vízpermetező
6. Megfelelő hely
7. Idő, türelem, gondoskodás
8. Tűzdelőfa
2. A munkafolyamat
1. A vetőközeg összeállítása és fertőtlenítése
Vannak készen kapható közegek. Ha palántázóföldet veszünk, akkor lehet rá számítani, hogy sterilizált, és tápoldatozott. Vásárolható olyan tőzegpogácsa is, amiben egészen a palántázásig maradhat a növény. Megspóroljuk a tűzdelést, de költségesebb eszköz.
Én a házi készítésre szavazok. Ennek menete:
- Kerti rostált föld, érett, rostált komposzt homok összekeverésével már viszonylag jó közeg nyerhető, de vásárolni is lehet hozzá javító anyagokat (tőzeg, perlit, kőpor). A lényeg, hogy laza, de nem könnyen száradó talajban csíráznak és növekednek legjobban a növénykék.
- A házi sterilizálás pedig (legalábbis kis mennyiségű közegnél) egyszerűen a sütőben történhet. Kb. 150°C-on fél óra egy kimustrált vagy alufóliával bélelt tepsiben elég, hogy biztonságban tudhassuk palántáinkat.
2. Magcsírázási próba
Ezt megspórolhatjuk, ha vásároltuk a magot és nem járt még le a szavatossági ideje. Minden más esetben érdemes elvégezni a próbát. A lényege, hogy pár magot (nagyobbaknál 10 db, kisebbeknél 40-50db) nedves homokkal töltött tálba vetünk, majd pár nap után megszámoljuk, mennyi csírázott ki. Jó, ha min. 70-75 % kicsírázott. Ha csak 50-70 %, akkor sűrűbb vetéssel - tálcába - még megéri vetni, de ennél kisebb számnál, már megfontolandó friss magok vétele. A szabadföldi vetésnél különösen ajánlott ez az eljárás. Palántázás esetében elkerülhetjük, ha tálcába vetünk kicsit sűrűbben, és inkább vállaljuk a két tűzdelést.
3. Magvetés
Palántaneveléshez február közepétől vethető növények:
-cukkini,
-póré hagyma,
-fejes káposzta,
-karalábé,
-karfiol,
-paprika,
-paradicsom,
-articsóka,
-lóbab.
A steril közeggel annyira töltjük meg a tálcát, hogy még a kis növénykék később is elférjenek a takaró üveg vagy fólia alatt. Környezetvédelmi szempontból a többször felhasználható, természetes anyagokat vagy a tőzegpogácsákat javasolnám edénynek, viszont a leginkább pénztárcakímélő lehetőség az újrahasznosítás (alul lyuggatott, alaposan tisztított tejfölös, joghurtos poharak, műanyag ételdobozok stb.) A választásnál szempont, hogy mi fér el a lakásunk legvilágosabb ablakpárkányán.
Egyébként már beszerezhető mini hajtatóház fűtőcsővel, lámpával a pótvilágításhoz, termosztáttal, a légcserét biztosító ventilátorral. Én azonban a természetes adottságokra szavazok (már csak elvből is), ez mindenki számára elérhető.
Vetés előtt a talajt teljes vastagságában jól átnedvesítjük, majd szemenként, sorba vagy szórva vethetjük Az elvetett magokra 3-5 mm vastagon szórjuk a közeget. Az apró és fényen csírázó magokat nem kell takarni. Majd a tetejét is nedvesítjük, és átlátszó, vékony fóliával, üveglappal takarjuk. (Kellemesebb a mikroklíma a növénykéknek.)
Vetés előtt a talajt teljes vastagságában jól átnedvesítjük, majd szemenként, sorba vagy szórva vethetjük Az elvetett magokra 3-5 mm vastagon szórjuk a közeget. Az apró és fényen csírázó magokat nem kell takarni. Majd a tetejét is nedvesítjük, és átlátszó, vékony fóliával, üveglappal takarjuk. (Kellemesebb a mikroklíma a növénykéknek.)
4. Elhelyezés, ápolás
Egy átlagos konyhakert ellátásához bőven elég a házunk legvilágosabb helységének ablakpárkánya, vagy az ablak elé helyezett kis asztal, polc, állvány. A növénykék talaja ne száradjon ki. Ne tegyük ki azokat huzatnak és tűző napfénynek. Nappal az üvegtakarás eltávolítható, és amikor megerősödnek a növénykék végleg is levehető. A gyorsabb növekedéshez a ,,talajfűtés" megoldható egy radiátorra tett deszka vagy cserép borítással. Ha a radiátor az ablaknál van, akkor így rátehetők a palánták. Viszont fokozott figyelmet érdemelnek, nehogy kiszáradjanak.
A további munkálatokról később...
Jó tervezést és tanulást!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése