Variációk kertészkedésre

A kertészkedés egyik ,,jó tulajdonsága", hogy nem csak egyféleképpen lehet. Nincsenek kizárólagosan üdvös megoldások, még akkor sem, ha bio. Lehet tanulni sok jó módszert, és még jobbakat, majd a legjobbakat, amiknél aztán kiderülhet, hogy van jobb is. Ahány kert, és ahány kertész van, annyiféle lehetőség, igény, feladat jelentkezik. Egy közös van, a természeti törvények megléte - kertjeinkben ugyanúgy, mint szervezetünkben, amiket itt a földön nem fogunk sosem teljesen megismerni. Viszont csodálatos lehetőséget kínál a csend, a megfigyelés, és a megismert törvények raktározása (akár írott formában is).

Mindig eszembe jut Kretuer asszony egyik találó gondolata, hogy mindenki azt a gyomot kapja a kertjébe, amit megérdemel. (Azóta azon gondolkodom, nekem vajon miért éppen a csalán és a tarackbúza jutott. Azt hiszem, tudom is a választ. :))

A kertészkedés így tanít rengeteg értékes dologra. Ahogyan a gyermeknevelés nehézségei is. Mielőtt megszületett a fiam, minden létező irodalmat elolvastam a babázásról, amire csak időmből futatta. Aztán megszületett a gyerekem, és nem akart a ,,nagy könyv" szerint működni: nem úgy hízott, nem úgy aludt, nem úgy fejlődött... Aztán eljött a pillanat, amikor eltettem minden szakirodalmat. Végre Istenre és a kisbabámra figyeltem. (Persze tanácsot máig is kérek, de főleg a sokat látott édesanyáktól.) Most, kétévesen, egészen olyan, mint a többi kétéves, mégis egészen más, különleges, ahogyan minden kisgyermek az. Rengeteg felülről jövő bölcsességre van szükségünk, hogy megismerjük, és okosan terelgessük erős akaratát, jól kihasználjuk mérhetetlen energiáját, mozgékonyságát, miközben szüksége van a kimeríthetetlen szeretetre és odafigyelésre. Ha valamit rosszul csinálok, nőnek a gyomok, vagyis azt kapom, amit megérdemlek! :)

A biokert különösen érzékeny dolog. Könnyen fellázad gondatlan gazdája ellen. A kártevők és a gyomok elárasztják a rendszertelenül, nem elég alapossággal dolgozó tulajdonos földjét. Ugyanakkor ez történik az emberi szívben is. Érzékeny lelkünk hamar gondozatlan kertté válik, ha nem ápoljuk, gyermekeink pedig elvadulnak, ha nem neveljük őket nap mint nap. Hogy fárasztó? Az. Sok nehézséggel, fáradtsággal, küzdelemmel jár minden nevelés (növényeké, gyermekeké, önmagunké), amiről termést szeretnénk szedni. Az ízletes, gyönyörködtető termés azonban mindent megér.

Amíg a termés megérik, azonban ne feledkezzünk meg a hétköznapok apró örömeiről! Amikor este átgondolom a napot, felsorolok három olyan dolgot magamban, ami igazi örömet jelentett aznap, amiért hálás lehetek, és érzem, ahogyan megtelik békével a szívem. Azt hiszem, aki mindig csak a jövő boldogságáról álmodik, elveszíti a mai napét.

Aki csak a megérett termésre, a jól nevelt gyermekre és megváltozott önmagára vár, sosem fogja élvezni az ezzel járó munka szépségeit. Pedig az élet az apró dolgok elvégzéséből eredő kimeríthetetlen örömeitől válik életté.